• A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel.
• A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott.
• A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor.
• A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
• A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
• A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette.
• A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket azonban lefestették.
• A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
• A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
• A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínű, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
• A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
• A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
• A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetéséről készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
• A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
• A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedő Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
• A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
• Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
• A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
• A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.

Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.
A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különböző források több ízben is kitűnőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.
Templomunk kincsei közé tartozik még egy fedeles ezüstből készült barokk-kori kehely, egy biedermeier monstrancia (1815-1845), valamint olyan miseruhák, amelyek a XVIII-XIX. században készültek.

(Összeállította: H. Bóna Márta - www.budakeszi-plebania.hu)